2017. március 30.

Otthonszépítés saját kezűleg #CsKM

Na, jó kis témát találtam márciusra, egész hónap végéig sikerült gondolkodnom rajta, hogy mit is írjak róla. Még mindig nem tudom, hogyan is kezdjek hozzá, úgyhogy kezdjük talán egy kis visszatekintéssel. 
Gyerekkoromból arra emlékszem, hogy a női családtagok mindig kézimunkáztak valamit, a férfiak meg mindig barkácsoltak. A kézimunka egy része kötött, horgolt vagy varrott ruhadarabokat jelentett, egy másik, jelentős része viszont lakástextileket és dísztárgyakat. Ha mostanában a Fürge Ujjak régi számait lapozgatom, teljesen nyilvánvaló, hogy a hetvenes és nyolcvanas években Magyarországon ez volt a trendteremtő magazin (ami konkurrencia hiányában persze érthető is). Sok benne látható fényképre ismerősen csodálkozom rá, nahát, ez is elkészült, ilyen is volt nálunk otthon, vagy a nagymamánál, barátnőéknél, szomszédoknál. Kis túlzással azt mondhatnám, egy egész nemzedék nőtt fel ugyanazokkal a berendezési tárgyakkal körülvéve. Talán nem is annyira túlzás. Ha te is ezekben az évtizedekben nőttél fel, vajon ismerős-e neked a kalocsai hímzett díszpárnasereg a heverőn? A szekrény minden polcát díszítő apró hímzett terítők? Az üres üvegre rafiából horgolt pompomos állatfigurák? A makramé virágtartók? A subázott falvédők, lábtörlők és díszpárnahuzatok? A filcből varrt, cikkcakkos szélű, hímzett tűpárna vagy falidísz? Látom, mosolyogva bólogatsz. Ugorjunk kicsit az időben. 

Az anyukámtól nászajándékba kapott gyönyörű, nagy gonddal hímzett népi virágmotívumos terítőket féltve őrzöm - a szekrény mélyén. Nem csak azért, mert az országban, ahol élek, nem divat mindent telepakolni kis terítőkkel, hanem sokkal inkább azért, mert nekem nincs rá igényem, hogy így díszítsem a lakásomat. Jobban szeretem az egyszerű, sima felületeket, inkább kevesebb dísztárggyal szeretem körülvenni magam. Vannak kedvenc tárgyaim, és van közöttük saját készítésű is, no meg persze a gyerekeim által az iskolában barkácsolt gyönyörűségek - ezekhez ragaszkodom. 
Amikor a gyerekek ovisok lettek, és elkezdték hordani haza a saját készítésű remekműveket, a nappali ajtaját kijelöltem kiállítótérnek. A legújabb rajzok, festmények és különböző technikával készült képek ide kerültek fel mindig, ha betelt a felület, a régieket lecseréltük. Imádtam gyönyörködni bennük, és a nappalinak vagyon vidám hangulatot adott ez a kis saját 'galéria'. Persze, amikor már három gyerek hordta haza a műalkotásokat (és itthon is születtek persze gyönyörűségek), akkor már 2 egymás melletti ajtót használtunk, de aztán lassan eljött az az idő is, amikor a büszke kis művészekből kamaszok lettek, akik már cikinek tartják mutogatni a műveiket, úgyhogy a galéria lassan kiürült. Mára már csak 1-2 anyák napjára készült, bekeretezett mű maradt a falon. 

A díszítést a lakásban egyébként szeretem időnként frissíteni, tavasszal, ősszel, tél elején az évszaknak megfelelő hangulatú tárgyakkal körülvenni magunkat. Ezek között általában van 1-2 saját készítésű dolog, de inkább csak apróságok, és leginkább a karácsonyi időszakban. Egy időben nagyon szerettek a gyerekek üvegmatricát készíteni, ezt is jól lehet az évszakhoz igazítani, és időről időre lecserélni. 

Az évek során sokféle hobbit kipróbáltam, és ezek nyomát 1-1 dísztárgy ma is őrzi még: dekupázsolt kép a falon, a wc-ben egy keresztszemes hímzett papírtartó, 1-1 varrott/horgolt/kötött díszpárnahuzat - de csak módjával.
                               
Mégis, ha körülnézek a lakásunkban, a legszembetűnőbb a párom keze nyoma. Ő nagyon ügyesen felújít mindent, gondosan és jó ízléssel szépítgeti a lakásunkat már évek óta. A kedvence a fa, ablakpárkánytól könyvespolcig bármit elkészít belőle, és nagyon ügyel a részletekre. Nem ijed meg a nagy feladatoktól sem, igaz, nem is hamarkodja el a dolgokat. Kell néha hozzá egy kis türelem, mert elég sokáig fontolgatja magában, hogyan is nézzen ki a végeredmény, de amikor végül elkészül, bizony le a kalappal. 


2017. február 15.

Ha csupán 5 kézimunkakelléket vihetnék magammal egy lakatlan szigetre... #CsKM

Ez a #CsKM februári témája, és szépen gyűlnek már a bejegyzések a többiek oldalain, de egészen eddig türtőztettem magam, és nem olvastam el őket. Most már ideje, hogy én is megírjam a magamét, mert nagyon furdal már a kiváncsiság, hogy kinek mi kerülne a bőröndjébe.

Nekem már az is gondot okoz, ha kocsival megyünk nyaralni, és gyakorlatilag azt viszek magammal, amit akarok, de gondolom, nem vagyok ezzel egyedül. No, de gyakoroljuk kicsit a válogatást meg az elengedést, és lássuk, mi az, ami a kézimunkacuccaim közül átmenne minden szitán.
Öt dolgot mondtam, ugye? Hová tettem a józan eszem, tiszta hülye vagyok! Na de most már mindegy, ha öt, hát legyen öt. 

Akkor talán kezdjük azzal, hogy összeszedem a házban található összes pamutfonalat, és gombolyítok belőlük egy iszonyú-de-hatalmas gombolyagot. Ez egy. Mármint ugye, ha egy darab gombolyag, akkor az egy. Méretről nem volt szó, ugyebár. Pamut legyen mindenképp, mert abból jó kötni is, horgolni is, bármilyen legyen is a klíma azon a lakatlan szigeten. 
Ha az alapanyag megvan, jöhetnek a szerszámok. Kell mindenképpen egy körkötőtű, legyen mondjuk 3-as méretű, vagy három és feles. Egyenes tűt nem viszek, egyébként sem szeretem használni, de ha minden kötél szakad, csak találok két jóképű faágat valahol. 
A harmadik egy horgolótű természetesen, ugyancsak 3-as méretben. Ez nem is szorul további magyarázatra, egy valamirevaló lakatlan szigeten legalább egy horgolótűnek lennie kell, punktum.
Van még két dobásom, na lássuk csak, mérlegeljünk okosan. Csavaráshoz segédtűt fabrikáltam én már jobb híján gémkapocsból, úgyhogy azt megoldom, ha kell. A kisolló mindig jól jön, de ha a szükség úgy hozza, akár el is lehet rágni a fonalat. Egy merkelőtű viszont mindenképpen hasznos, legyen ez a negyedik. 
Ötödiknek vihetek egy laptopot? Természetesen tele jobbnál jobb mintaleírásokkal, és mondjuk egy napelemes akkuval, hogy használni is tudjam. Ja, hogy a laptop nem számít kézimunkakelléknek? Annál jobb, akkor viszem, mint egyéb túlélőfelszerelést, és ötödiknek berakok egy sorszámlálót. Vagyis nem, a sorszámlálást megoldom kavicsokkal, legyen mégis a kisolló, jó az, ha van. 
Kész is vagyok, indulhatunk! 
Azaz, várjunk csak egy kicsit, előbb elolvasom gyorsan, mit írtak a többiek! 

*Ha most találtál rá a #CsKM játékra, csatlakozz bátran, röviden a játékszabályok: 
1. minden hónap elején az Egészen Panka Facebook oldalán közzéteszek egy címet. 
2. Írj egy blogbejegyzést a megadott címmel.
3. A cím mellett ne felejtsd el feltüntetni a #CsKM jelzést.
4. Legkésőbb a hónap végéig linkeld be a bejegyzésedet a Facebookon egy válaszban a poszt alá, amiben megadtam az aktuális címet.
4. Ha kedved van, olvasd el a többiek bejegyzéseit is, és élvezd a játékot!

2017. január 2.

Horgolt angyalka, 3D harangocska

Alig kezdődött el a #CsKM játék, úgy érzem, máris használ a gyógymód. Amikor az első poszt írásakor rákerestem még egyszer a kis harang mintájára, hogy belinkeljem, egyből szembejött a Pinteresten még néhány másik kedves karácsonyfadísz, amelyek szintén nagyon megtetszettek. Szemben az elmúlt hónapok kézimunka-apátiájával, amikor már nézelődni sem nagyon volt kedvem, most azonnal előkaptam a horgolótűt, és az este hártalévő részét karácsonyfadíszek horgolásával töltöttem. Íme az eredmény:
A harang mintáját IDÁIG  sikerült visszakövetnem (ezt hogy mondjam szebben?), de úgy látom, már ők is máshonnan vették át. A rajzos mintát bemásolom ide, az eredeti forrást megtaláljátok a képen oldalt feltüntetve:


Cataniából, 3-as horgolótűvel készült, csakúgy, mint az angyalka. Annyit változtattam rajta, hogy nem láncszemekkel, hanem magic ringgel kezdtem, és készítettem neki nyelvet is a következőképpen:
Magic ringbe 5rp, a végén kúszószemmel összekötöm
Minden rp-be 2 rp
2rp-t összeköt 5x
3rp-t összeköt, 2rp-t összeköt
2rp-t összeköt (ezzel kész a bogyó)
15lsz a szárának
a harang belsejében rögzíteni, + 30 lsz akasztónak, visszaöltök a 15-be, hogy hurok legyen belőle, majd áthúzom a harang közepén lévő lyukon, és rögzítem.

Az angyalka mintáját ITT találtam, angol nyelvű szöveges leírás van hozzá. 
Mind a kettőnek annyira jó a tartása, hogy keményíteni sem kellett.  




2017. január 1.

Legújabb tudományom #CsKM 1

*Ez a bejegyzés a #Csak Kötök és Mesélek blogjáték januári írása. Ha érdekel, miről is van szó, esetleg szeretnél csatlakozni a játékhoz, ITT olvashatsz róla bővebben.

Amikor kézimunkázom, mindig tanulok valamit. Egy új mintát, egy új technikai megoldást, ha mást nem, hát azt, hogy egy bizonyos fonalnak milyenek a tulajdonságai stb. Azt gondolom, kézimunkázni tanulni manapság sokkal könnyebb, mint régen, hála az interneten könnyen hozzáférhető rengeteg információnak. Az én legújabb tudományom például egy Youtube videóból származik. 
Karácsony előtt néhány nappal kedvem támadt hozzá, hogy elkészítsem ezt a horgolt harangocskát, amit nem sokkal azelőtt a Pinteresten láttam. A képre kattintva nem leírást, hanem egy videót találtam, amelyen egy barátságos hölgy lépésről lépésre megmutatta, hogyan készül a kis horgolt harang. Egy 15 perces miniprojekt az egész, nem éppen bonyolult, de a harang közepén látható keresztezett pálcát korábban sosem próbáltam. Elsőre nem is lett nagyon szép. Igaz, elkövettem azt a hibát, hogy egészen vékony hímzőfonalból horgoltam a harangot, úgyhogy alig láttam, hová kell ölteni. Emiatt a harang kicsit csálé lett, és a keresztezett szem sem látszik egészen szépen.

Másodszorra Cataniából próbálkoztam, így már egészen jól látszottak a szemek, és könnyebb volt elkészíteni a mintát.
Igaz, ezzel sem voltam még teljesen elégedett, így aztán nem is keményítettem ki, de azt hiszem, gyakorolom még egy kicsit, és jövőre horgolok néhányat a karácsonyfára. 

Így készül a képen és a videón látható keresztezett pálca (a videó nagyon jól követhető, csak angolul van a magyarázat, azért írom itt le magyarul is):
a sor elején magasításnak 5 lsz-t készítek
4 ráhajtást veszek a horgolótűre, beleöltök az előző sorba, felhúzom a szálat, majd a tűn lévő hurkok közül egymás után kettőt lehorgolok. (4 hurok marad a tűn)
újabb 2 ráhajtást veszek a tűre, majd beleöltök a következő szembe, felhúzom a szálat, és újra lehorgolok 2 ráhajtást, hogy 5 hurok legyen a tűn (ezzel elkészült az X két alsó szára).
a következő lépés, hogy egyszerre lehorgolok 3 hurkot, majd 2-t és újra 2-t (ez az X jobb felső szára)
ezután 1 lsz következik, majd az X közepébe öltve 1 erp.