2013. március 20.

Virágos mellényke nagyikockákból

Fogalmam sincs, a nagyikockákat miért éppen így hívják, de számomra találó ez a név.
Nekem a horgolás sokáig nem jelentett többet annál, mint hogy szükség esetén szegélyt tudtam horgolni egy-egy kötött darabra. Önálló horgolt munkákat nem készítettem. Egészen addig, míg anyukám rá nem kapott a nagyikockákból horgolt takarók és díszpárnák készítésére. Gyönyörűbbnél gyönyörűbb darabok kerülnek ki a keze alól, csupa vidámság tőle a lakása. Természetes, hogy az unokáinál is nagy sikert aratott vele, el is kunyerálták azonnal a legszebb darabokat, így mindkét lányom ágyám ott vidámkodik egy-egy nagyikocka takaró, made by Nagyika.

Ezekkel a takarókkal kezdődött az én horgoló pályafutásom is. Annyira tetszett ez a minta, hogy megkértem anyukámat, tanítsa meg nekem is. Aztán nem sokkal később utamba akadt egy könyv, amely telis-tele volt különböző nagyikockákkal. No, itt durrant be a motor, ennyi szépség láttán egyszerűen nem bírtam visszafogni magam, muszáj volt nekem is alkotnom valamit. Így kezdődött:


Persze nem csak úgy összevissza horgolgattam, a fejemben alakulóban volt már egy terv, és a színeket is ehhez alakítva válogattam össze gondosan. Mind a mintákat, mind a színeket a kisebbik lányommal közösen választottuk, neki különösen ez a 3D virág tetszett:


Aztán, mikor már elég sok kocka elkészült, következhetett az összeállítás. Itt már kezd mellényre hasonlítani:


Már csak a vállpánt hiányzott, a szálak eldolgozása meg a szélek körbehorgolása, és íme az eredmény:





2 megjegyzés: