Az elmúlt időszakban mindenféle kék holmik kerültek ki a kezeim közül, ezeket szeretném most megmutatni.
A shetlandi kagylómintás sálamat megkötöttem egy vastagabb változatban is, ez még az ősszel készült. Egyrészt szerettem volna egy hosszú, puha, meleg sálat ezzel a mintával, másrészt ez a kötősuli következő projektje.
December elején a gyerekek új szobapapucsért kezdték rágni a fülemet. A régieket mind elnyűtték, kinőtték. Így kerestem egy szimpi mintát, és az ünnepek alatt készült két pár mamusz ugyanebből a fonalból:
A minta a Celtic Dancer a Drops-tól, INNEN lehet letölteni.
A sorban az utolsó a kislányom tolltartója, amit a vadiúj íróasztalához kért tartozékként. Ezúttal fejből dolgoztam.
Pontos mintaleírás ugyan nem készült, de egy kis gyakorlattal bárki el tudja készíteni. Íme a munkamenet nagy vonalakban:
Végig rövidpálcákkal dolgozunk, normál pamutfonallal, 3,5-ös horgolótűvel.
Először két db. 8 cm átmérőjű körlapot horgoltam kék fonalból, majd a színváltós fonallal (G-B Batik) az egyik körlap mentén minden szembe egy rp-t horgoltam a szem szárát "megkerülve" (nem tudom, hogy hívják az ilyet, rajzos leírásban kampóval szokták jelölni). Így egy kis szegély keletkezett:
Ezután körbe-körbe haladva horgoltam 2 sort (0,5 cm), majd a következő sorban az utolsó 4 szemet nem horgoltam le, hanem megfordultam, és innen kezdve oda-vissza horgoltam a sorokat 19cm-en keresztül.
Amikor elértem a kívánt méretet, a színe sor végén horgoltam még 4 lsz-t, és nem fordultam vissza, hanem a munka másik végéhez csatlakoztam. Innen ismét körbe-körbe haladva készítettem még 2 sort (0,5 cm), mint az elején. Ezzel kialakult a tolltartó teste, és a zippzár helye.
Fogtam a másik körlapot, és úgy, mint az elsőnél, szemenként hozzáhorgoltam a tolltartó testéhez "kampós" rövidpálcákkal, hogy kis szegélye legyen. Ez kicsit macerás művelet, főleg a vége. Ha nem megy, lehet varrni is nyugodtan.
Ezután fogtam egy 20 cm-es zippzárat, gombosűvel a helyére tűztem, és belevarrtam.
Az elkészült művet a gazdája azonnal használatba is vette, csakúgy, mint a papucsokat. Azóta egyfolytában nyúzatik minden darab, nem volt könnyű visszaszerezni őket a fotózáshoz, és azt kell mondjam, ennek igazán örülök.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése