Komponált egy darabot, amelyet az interneten kereszül minden érdeklődő számára elérhetővé tett. A résztvevők otthon begyakorolták és fölvették a saját szólamukat. Persze nem csak úgy összevissza dalolgatva, a karmester feltöltötte az internetre azt a videót is, amelyben a darabot dirigálja, így az énekesek a megfelelő ütemben és hangsúlyozással énekelhették videóra a saját szólamukat. Ezekből az egyenként beküldött felvételekből lett a kórus. A dirigens és technikusai szépen megtisztogatták a felvételeket a háttérzajoktól aztán összerakták őket, és láss csodát: a végeredmény tényleg úgy hangzik, mint egy "élő" kórus.
Egyszerűen zseniális ötlet, de a kivitelezés sem gyerekjáték. A zeneszerző-karmester nevét érdemes megjegyezni: Eric Whitacre. Az első Virtual Choir projectet több is követte, itt megnézhető a második és harmadik kórusmű előadása is, amelyben már több, mint 3000 énekes vett részt a világ minden tájáról.
Az eddigi legnagyobb bravúrt mégis 2013. március 22-én "követte el": a TED konferencia záróakkordjaként élőben dirigált egy eddig soha nem látott kórust. A színpadon álló valóságos énekkarba bekapcsolódva énekelt Skype-on keresztül 32 országból 34 énekes. Ez azért rendkívüli, mert a hang a legjobb internetkapcsolat mellett is kb. 1 másodperc csúszással érkezik, ami a zenében Whitacre szavaival élve "egy örökkévalóság", ekkora csúszás tönkretenne minden normális előadást. Az itt előadott művet viszont Whitacre kifejezetten erre az alkalomra komponálta, beledolgozva ezt az adott tényezőt is. Az interneten megtalálható az egész felvétel, de számomra az előadásnál talán még érdekesebb az, hogy Eric és csapata hogyan kivitelezte mindezt. Fantasztikusan felemelő élmény lehetett minden résztvevőnek.
A jó hír pedig, hogy nem ez volt az utolsó virtuális kóruselőadás, a kulisszák mögött már javában folyik a VC4 előkészítése. Magyar résztvevő eddig nagyon kevés volt, úgyhogy hajrá, aki kedvet kapott a kóruséneklésnek ehhez az innovatív fajtájához, az még bekapcsolódhat.
