Habkönnyű nyári desszert

Ez a néhány perc alatt elkészíthető habkönnyű, gyümölcsös pohárkrém annyira egyszerű és olyan finom, hogy biztosan nem én vagyok az első, akinek eszébe jutott. Tutira van valahol egy szakácskönyv, amiben ez a recept a kezdő konyhatündérek tuti sikereként van feltüntetve. Mivel azonban én teljesen magamtól ötlöttem ki, bátorkodom most leírni, mint saját kreálmányt. Sztárséfek reklamációit a kiadóba várom.

Gyümölcsös nyári pohárkrém

Hozzávalók:
2dl habtejszín
2dl natúr joghurt
2kk (kb. 10g) agaveszirup
30dkg eper (vagy málna, áfonya, cseresznye, barack)

Elkészítés:
Az epret megtisztítom, kis darabokra vágom, néhány szemet félreteszek a díszítéshez. Ha málnát vagy áfonyát használok, akkor elég megmosni, lecsöpögtetni.
A tejszínt az agavesziruppal habbá verem, majd óvatosan beleforgatom a joghurtot. (Mi nem vagyunk nagyon édesszájúak, de aki igen, az édesítheti kicsit jobban is.)
Könnyed mozdulatokkal hozzákeverem a gyümölcsöt. Nem szabad nagyon agresszíven kavarni, nehogy összetörjön a hab.
Tálkákba vagy talpas poharakba adagolom a mennyei finomságot, és néhány szem gyümölccsel díszítem a tetejét. 5 bő adag lesz belőle.

Vigyázat! Ha nem azonnali fogyasztásra szánod, akkor tedd hűtőbe és lakatold le! Máskülönben néhány perc alatt ez lesz belőle:

Én figyelmeztettelek!

Csalafinta palacsinta (diabetikus)

A palacsinta az az étel, amely nélkül lehet ugyan élni, de nem érdemes. Legalábbis a gyerekeim szerint. No, de mit tegyen az ember lánya, ha az élet úgy hozza, hogy a normál palacsinta többé nem fér bele a család étrendjébe?
Ugyan mi mást, elkezd kísérletezni új hozzávalókkal, arányokkal, ízekkel. Ezt tettem én is az elmúlt hónapokban. Volt, ami ragadt, volt, ami szakadt, volt, amire a szigorú zsűri finnyáskodva húzta el a száját, de a kitartó próbálkozás végül meghozta az eredményét, és megszületett a mi finom, diabetikus palacsintánk.

Hozzávalók (kb. 24 darabhoz):

300g finomliszt (igen, sima fehér liszt!)
130g zabliszt
70g mandulaliszt
4 tojás
7dl tej
3dl (szóda)víz
csipetnyi só

Az alapanyagokból a megszokott módon palacsintatésztát készítünk, és megsütjük. Nekem ez a mennyiség 24db palacsintára elegendő, így 1db szénhidráttartalma 14g. Az egész mennyiség egyébként 330g szénhidrátot tartalmaz, ezt kell elosztani a palacsinták számával. Ha egy személyre sütnél palacsintát, a bejegyzés végén megtalálod a hozzávalók mennyiségét ebben a változatban.

Bár a recept önmagában is megér egy megosztást, blogbejegyzésnek, úgy gondolom, mégis kicsit soványka. Álljon itt hát kiegészítésül családunk néhány kedvenc palacsintaváltozata is. Ehhez azt érdemes elöljáróban hozzáfűzni, hogy a palacsinta a hollandok pizzája. Az itt népszerű palacsintaéttermekben nem csak édes, hanem sokféle sós változatban is kapható. Általában hatalmas tányéron szolgálják fel a különböző feltétekkel bőven megpakolt, malomkerék méretű palacsintákat, amelyekből egy darab még a nagyobb étkű vendégek éhségét is bőven csillapítja. Itthon persze én normál méretű palacsintákat sütök, így az alábbi változatokat nyugodt szívvel tudom ajánlani bárkinek ebédre, vacsorára.

Sajtos palacsinta
A megszokott módon palacsintát sütök, de amikor megfordítom a palacsintát a serpenyőben, a felét azonnal beborítom vékony sajtszeletekkel. Mire a tészta megsül, a sajt is megolvad kicsit. Félbe hajtva, forrón tálalom.

Sajtos-szalonnás palacsinta
2-3 vékony szelet bacont teszek a serpenyőbe. Miután az egyik oldaluk nagyjából megsült, megfordítom a szalonnaszeleteket, és ráöntöm a palacsintatésztát (a szokásos adagnál egy picivel többet). Úgy igazítom, hogy a tészta a szeleteket nagyjából alulról és felülről is betakarja, nem baj, ha itt-ott kilóg azért. Miután az egyik fele megsült, óvatosan megfordítom, és megszórom a palacsinta sült oldalát reszelt sajttal vagy betakarom néhány sajtszelettel. Miután a másik fele is megsült, azonnal tálalom (nem kell feltekerni vagy félbehajtani!).

Almás vagy ananászos palacsinta
Az almát meghámozom és nagyon vékony szeletekre vágom. A konzerv ananászkarikákat vízszintesen kettévágom, hogy vékonyabbak legyenek.
A serpenyőbe palacsintatésztát öntök, majd ebbe azonnal belenyomom a gyümölcsszeleteket. Ezután egy kevés tésztát öntök még rájuk, ami betakarja őket. A szokásosnál valamivel vastagabb palacsintákat kapok így, óvatosan kell megfordítani. Ha megsült, meg lehet szórni egy pici fahéjjal, esetleg nyírfacukros fahéjjal.
Almás palacsintát egyébként úgy is lehet sütni, hogy lereszeljük az almát, és belekeverjük a palacsintatésztába, úgy is nagyon finom. Arra kell csak figyelni, hogy így valamivel kevesebb folyadék kell bele, mert az alma is levet ereszt.

Tejfölös-gombás palacsinta
A fenti leírás vagy hagyományos recept szerint palacsintát sütünk.
A gombaragut érdemes előre elkészíteni. Ehhez 1 hagymát apróra vágok és kevés vajon vagy olajon megdinsztelek. Megszórom egy kis pirospaprikával, belekeverem a championt vagy más gombát (250g), megsózom, és letakarva a saját levében megpárolom (10 perc). Ha elsül a leve, lehet hozzá egy kis vizet adni. Ezután behabarom 1 dl tejfölben elkevert 1 ek liszttel, majd borssal és ízlés szerint kakukkfűvel vagy tárkonnyal ízesítem.
Az így elkészített raguból a palacsintára halmozok 1 szedőkanálnyit, és félbehajtva tálalom.

Palacsinta gombás-szalonnás raguval
Ez is egy raguval töltött palacsinta, a recept hasonló az előzőhöz.

250g gombát, 1 hagymát és 1 kaliforniai paprikát megtisztítok és felvágok: a hagymát apróra, a paprikát kockákra, a gombát szeletekre.
Egy serpenyőben odateszem a 200g kiskockára vágott húsos szalonnát sülni.
Mikor félig megsült, hozzáadom a hagymát és együtt sütöm tovább. Amikor a hagyma üveges, rádobom a gombát és a paprikát is.
Ízesítem sóval, borssal, rozmaringgal, kakukkfűvel, bazsalikommal.
Végül elkeverek benne 1dl tejszínt. Rottyanjon vele egyet, és kész is.
A ragut a szokásosnál kicsit vastagabbra sütött palacsintákra halmozom, félbehajtva tálalom.

Esetleg lehet a félbehajtott palacsinta tetejére egy kis reszelt sajtot is szórni.
Nincs ennél jobb képem róla sajna, nálunk a palacsinták nagyon rövid életűek, nem tudok olyan gyorsan fényképezni mint amilyen gyorsan a családom elpusztítja őket.


Diabetikus palacsinta hozzávalói 1 személyre:
100g finomliszt
42 g zabliszt
25g mandulaliszt
1 tojás
2,5dl tej
1dl (szóda)víz
pici só

Zöldfűszeres spárgakrémleves

Nálunk még tart a  spárgaszezon, úgyhogy hoztam most egy receptet. Ez a friss fűszerektől illatos, simogatóan selymes leves melegen és hidegen egyaránt finom, ráadásul roppant egyszerű elkészíteni.

 

Még készen sem volt teljesen, amikor már tudtam, hogy ezt muszáj lesz megosztanom veletek, aztán amikor elkészült, mégis elfelejtettem lefényépezni. Mindössze egy ilyen az iciri-picirit sikerült megmentenem belőle mutatóba:

Hozzávalók:
500g fehér spárga
2 kisebb vagy 1 nagyobbacska krumpli
1 zöldségleveskocka
1-1 szál friss bazsalikom, majoránna és petrezselyem
0,5dl tejföl

A spárga végéből levágok 1-2 cm-t, meghámozom és 2-3 centis darabokra szeletelem.
A krumplit meghámozom és kis kockákra vágom.

A spárgát és a krumplit felteszem főni a leveskockával és annyi vízzel, hogy együtt kb. 1 liter legyen. Forrástól számítva 6-8 perc elég neki, akkor van kész, ha a krumpli megpuhult.
Közben előkészítem a zöldfűszereket: az ágacskákat megmosom, a leveleket lecsipegetem a szárukról, a bazsalikomot durvára vágom.

Kiveszek a levesből 20-25 db. spárgakockát, hozzáadom a fűszereket, és az egészet simára turmixolom.
A végén hozzáadom a tejfölt és ezzel is átturmixolom kicsit.
Visszateszem a levesbe a spárgát, majd újra a tűzre teszem. Rottyantok egyet rajta, és kész.

Négyfelé osztva egy adag (2,5 dl) szénhidráttartalma kb. 8 gram.

Brokkolis muffin

Ettél már olyan muffint, amiben össze-vissza 4g szénhidrát van? Nem? Fogalmad sincs? No, ide figyuzz!

Akár az emberiségnek abba a táborába tartozol, akik csak úgy gondtalanul falatozva élvezik az életet, akár abba a csapatba, akik szénhidráttáblázattal és grammos mérleggel vágnak neki a főzésnek, ez a zöldséges muffin egészen biztosan ízleni fog.

Hozzávalók (8 db muffinhoz):
250 g brokkoli
50g zabliszt
50g reszelt sajt
2 tojás
1 pici csipet szódabirkarbóna
ízlés szerint só, bors, bazsalikom

A brokkolit rózsáira szedve megpárolom vagy sós vízben megfőzöm. Leszűröm, és apró darabokra vágom.
A tojásokat kézi mixerrel jó habosra keverem.
A tojásokhoz adom a lisztet, a reszelt sajtot (amiből egy keveset félreteszek), a sót és a fűszereket. Az egészet jól elkeverem, majd hozzáadom az apróra darabolt brokkolit is, ezt is elkeverem benne, nem baj, ha közben még jobban összetörik.
A muffinformákba papírt teszek, majd belekanalazom a brokkolis tésztát. Ha fontos, hogy egyforma adagok legyenek, akkor érdemes fagylaltadagoló kanalat használni.
A tetejét a megmaradt reszelt sajttal díszítem, majd 220°C-os sütőben addig sütöm, amíg a teteje kicsit megpirul (tűpróbával lehet ellenőrizni, hogy megsült-e).

B változat:
Kicsit gyorsabb, ugyanolyan finom, de valamivel zsírosabb megoldás, ha ugyanebből a tésztából forró olajban lepénykéket sütök. Itt is fagyiskanállal adagolom a tésztát az olajba, majd vízbe mártott evőkanál domború oldalával ellapogatom a lepénykéket. Mindkét oldalukat világosbarnára sütöm, majd papírtörlőre szedem őket, ami fölissza a fölösleges olajat.

TIPP: próbáld ki más zöldséggel, pl. karfiollal is!

Tojás, de nem tükör

Ha szeretnéd valamivel feldobni a vasárnapi reggelit, próbáld ki az alábbi receptet. Egyszerű is, ötletes is, szeretem az ilyeneket. Az egyetlen szépséghibája, hogy nem én találtam ki, egy magazinban olvastam, amikor a húsvéti villásreggelihez kerestem ötleteket.
Szénhidráttartalma elhanyagolható, viszont kenyérrel finom, amit persze számolni kell.

Hozzávalók (adagonként, úgyhogy szorozd meg annyival, ahány tojást szeretnél megsütni):
1 db tojás
2 szelet bacon vagy 1 szelet sonka
1 db koktélparadicsom
néhány szál rukkola saláta
esetleg ízlés szerint fűszerek, pl. apróra vágott metélőhagyma
szükség lesz még alufóliára és muffinsütő formára.

A muffinforma kosárkáit kibélelem a baconnal/sonkával, lehetőleg úgy, hogy ne legyenek hézagok oldalt vagy az alján, ahol kifolyhat a tojás.

Egy darabka alufóliát is nyomok a közepébe, hogy sütés közben szépen a helyén maradjon.

180°C-os sütőben 10-12 perc alatt ropogósra pirítom a bacont vagy sonkát, majd kiveszem a sütőből.
A koktélparadicsomot néhány pillanatra forró vízbe mártom, majd meghámozom. A rukkolát kisebb darabokra tépkedem.
Mindegyik kosárka közepére néhány szál rukkolát és egy paradicsomot ültetek, majd óvatosan beleütöm a tojást.

Visszateszem a sütőbe, és addig sütöm, amíg a fehérje megszilárdul, de a sárgája még nem.

Óvatosan kiveszem a formából, még egy kis salátával díszítem, és friss kenyérrel tálalom.

Jó étvágyat!

Húsvéti készülődés

Az utóbbi időben kicsit háttérbe szorult a blogírás, úgyhogy egy gyors összefoglalóban szeretném megmutatni az elmúlt hetekben készült húsvéti dolgainkat.

A sort a kisebbik lányom indította, aki kitalálta, hogy süt egy húsvéti tortát. Bevásároltunk együtt, kiválasztottuk a receptet, és egy hétvégi napon neki is látott a kis szakács a nagy munkának. Én csak kukta voltam mellette, de mivel az eredmény szép is lett meg finom is, megígértem neki, hogy megmutatom itt a blogon az almás tavaszi tortáját, íme:

Másnap a nagylány is csatlakozott hozzánk, és hármasban készítettük el ezt a tavaszi szobadíszt:

Filc ugyan nem volt itthon, így más textilt használtunk, és nagyon profik sem vagyunk a kézzel varrásban, de talán éppen ezért nagyon örültünk ez eredménynek.

 

 

Persze a papírdekoráció sem maradhatott ki. A Fb-n mutatott valaki egy egyszerű origami nyuszifejet, ez adta az ötletet a fűszálak közül kukucskáló nyuszicsapat elkészítéséhez:

 

 

Ekkorra a kislányom úgy belejött a munkába, hogy készített az ebédlőasztal fölé is egy nagy tojásdíszt:

 

Sárga kartonból kétszer kivágta a cikornyás "tojásablakot", és a kettőt összeragasztotta köztük a batikmintás papírral.

 

A bejegyzést ennivalóval kezdtem, zárjuk is hát azzal: vacsorára éppen megsült a nyuszi- és sünizsemle (a receptjét INNEN kölcsönöztem):

 

Kellemes húsvétot kívánok sok finomsággal, szép idővel, locsolókkal vagy anélkül!

 

 

Zöldséges tócsni

Biztosan nem én vagyok az egyetlen olyan anyuka, aki furfangosabbnál furfangosabb varázslatokat eszel ki naponta arra, hogy megfelelő mennyiségű zöldséget (azaz vitamint, rostot és ásványi anyagokat) juttasson csemetéi szervezetébe. Azt hiszem, említettem már, hogy családunk néhány tagja zsigerből viszolyog a zöldségektől. Aki látott már olyan gyereket, aki a pizza tetejéről gondosan leszedegeti a paradicsomdarabkákat, és a pörköltből laboratóriumi pontossággal kicsipegeti az összes látható hagymafoszlányt, az tudja, miről beszélek.
A titkos fegyvert azok az ételek jelentik, amelyekben ott a zöldség, de nem látni. Azaz a vacsora láttán nem lép azonnal működésbe a "fúúúújjjj, ezt nem szeretem" mechanizmus, és mire rájönnek (ha egyáltalán...), hogy mi van benne, már kiderült, hogy egészen jó az íze. Az egyik ilyen nagyágyú nálunk a most következő recept.

Zöldséges tócsni (a tócsni Borsodban a burgonyalepény neve)

Hozzávalók 4-5 személyre:
kb. 800 gr burgonya meghámozva
1 db cukkíni és egy zellergumó megfelelő nagyságú darabja, együtt 500 gr megtisztítva
6 tojás
125 gr rozsliszt (a nem diabetikus változathoz sima finomliszt is jó)
1 tk. majoránna
1 gerezd fokhagyma
só, bors
olaj
Feltét (ízlés szerint): pl. sonkaszeletek, tejföl, reszelt sajt, túró, friss saláta, prardicsomszeletek, különböző öntetek

Ebből a mennyiségből kb. 12 db tócsni lesz, egy darab szénhidráttartalma (feltét nélkül) 22gr.

A burgonyát, cukkínit és zellert lereszelem vagy megdarálom és összekeverem őket egy nagy tálban.
Jól elkeverem benne a többi hozzávalót, többé-kevésbé folyós massza legyen belőle. Ízlés szerint fűszerezem.

Palacsintasültőben felforrósítok egy kiskanálnyi olajat, és a masszából beleteszek egy szedőkanyálnyit. A kanál domború felével ellapogatom, és mindkét oldalán aranyszínűre sütöm a tócsnikat. Langyos sütőben melegen tartom őket, amíg megsül az összes.
Tetszés szerinti feltéttel tálalom. (Nekem a tejföl-sonka-saláta kombináció a kedvencem.)

 

A hagyományos tócsni egyébként csak burgonyával készül, más zöldségek nélkül. Miután ez ízlett a családnak, de nem illett bele egészen a diabetikus étrendbe, a burgonya egy részét lecseréltem zöldségre. Némi kísérletezés után sikerült megtalálni a megfelelő arányokat, a különbség fel sem tűnt a zöldségiszony-szekciónak, azóta is szeretik.

Lazacos, kelbimbós lepény

Bevallom, nem vagyok született halimádó. Gyerekkoromból mindössze a karácsonyi sült pisztráng meg egy-egy kósza, paprikás lisztben sült hekkszelet rémlik. Egy kezemen meg tudnám számolni, hányszor ettem életemben halászlét. Ám mivel az egészséges étrendhez manapság a hal is hozzátartozik, háziasszonyként megpróbálok azért gondoskodni róla, hogy egyre nagyobb rendszerességgel halételek is szerepeljenek a családi menün. Előnyben részesítem az "egyszerű de nagyszerű" kategóriába sorolható ételeket, és az évek alatt sikerült is néhány tuti receptet begyűjtenem.
A tengeri halakat itt, Hollandiában ismertem és szerettem meg, közülük is a nagy kedvenc a lazac lett, ami az ára miatt sajnos nem kerül nagyon gyakran az asztalunkra, de ha igen, az mindig élvezet.
A most következő recept a sütőben készíthető egytálételek iránti rajongásomnak köszönhető, és külön büszke vagyok rá, hogy saját kreáció. Legnagyobb erénye, hogy melegen és hidegen egyaránt finom, így vendégváró fogásként illetve bulikajának is tökéletes.
A megadott mennyiségből elkészítve egy adag kb. 40g szénhidrátot tartalmaz.

Hozzávalók 4 személyre:
500 gram kelbimbó
2 lazackonzerv, vagy ennek megfelelő mennyiségű friss lazacfilé (kb. 340g)
4 tojás
2 dl tejföl
1 db kaliforniai paprika
50 g reszelt sajt
1 ek zsemlemorzsa
1 gerezd fokhagyma
1 csomag mirelit levelestészta
só, bors, pici olaj vagy margarin

A kelbimbót megtisztítom, és annyi sós vízben, ami épp ellepi, puhára főzöm (ne essen szét!).
A paprikát apró kockákra vágom.
A tésztalapokat kiveszem a mélyhűtőből, szétterítem a konyhapulton és hagyom kiolvadni (10 perc).
A tojásokat villával elhabarom, egy evőkanálnyit félreteszek egy pohárkába.
A tojásokhoz keverem a reszelt sajtot, a tejfölt, a gerezd kinyomott vagy nagyon apróra darabolt fokhagymát, sóval, borssal ízesítem.
A lazackonzervből kicsöpögtetem a vizet, majd kézzel belemorzsolom a halat a tojásos keverékbe. Közben eltávolítom az esetleges szálkákat. Ha friss hallal készítem, akkor feldarabolom és pici olajon vagy margarinon néhány perc alatt kevergetve megsütöm a lazacfilét, hagyom kicsit hűlni, és azután keverem a tojáshoz.
A kelbimbót leszűröm, majd a paprikával együtt ezt is a többihez keverem (a nagyobbakat esetleg ketté lehet vágni).
Egy megfelelő méretű sütőedényt vékonyan kiolajozok, majd beterítem tésztalapokkal. A csatlakozásnál jól egymáshoz nyomogatom a lapokat, hogy egybefüggő réteget alkossanak. A tésztából meghagyok annyit, amiből a tetejére rácsot készíthetek majd.

Ezután a zsemlemorzsát egyenletesen szétterítem az edényben (erre azért van szükség, hogy ne ázzon el a tészta alja). A tölteléket egyenletesen a tésztaágyba terítem (nem baj, ha folyós a leve!), majd a megmaradt tésztából csíkokat vágok, és berácsozom vele a lepény tetejét. A tészta széleit is ráhajtom a töltelékre.

A félretett tojással megkenem a tésztarácsot, majd 220°C-on fél óra alatt készre sütöm.
Jó étvágyat!

Ha esetleg marad a tésztalapokból, akkor sem kell pánikba esni. Visszafagyasztani nem szabad, inkább készítsünk belőle valami gyors finomságot.
Ezúttal én napon aszalt paradicsomot és kecskesajtot ültettem a megmaradt lapocskák közepére, és táskát hajtogattam belőlük. A lazaclepény mellett vígan megsültek ők is.

A mirelit leveles tészta egyébként szerintem a modern konyha egyik legnagyszerűbb találmánya. Szinte bármivel tölthető, édesen és sósan egyaránt finom és gyorsan, egyszerűen elkészíthető. Nálunk mostanában mindig van belőle a mélyhűtőben, mivel kisebbik lányom szeret kreatívkodni a konyhában, és mióta felfedezte, hogy milyen jó alany erre a leveles tészta, rendszeresen meglep bennünket a saját készítésű finomságaival.