A kóruséneklés régi nagy szerelmem, de a minden heti próba és fellépések sajnos az utóbbi években nem fértek bele az életembe. Évente egyszer viszont megajándékozom magam egy ilyen nappal, mint a mai. A helyi zeneiskolában hagyomány, hogy minden decemberben tartanak egy adventi kórusnapot, amire bárki benevezhet. Ma kb. 130-an gyűltünk össze ebben az alkalmi kórusban, hogy egy fél nap alatt megtanuljunk együtt 6-7 többszólamú karácsonyi dalt, amit aztán a nap végén egy igazi kis koncert keretében előadtunk a meghívott családtagoknak, barátoknak.
Ennek a napnak mindig különleges hangulata van. A zene varázslata önmagában is felemel, de az, hogy ilyen rövid idő alatt valami előadhatót igyekszünk megteremteni a semmiből (erre utal a program neve, Carols from Scratch), valami csodás együttműködést teremt vadidegen emberek között. Persze az előadás színvonala meg sem közelíti egy összeszokott kórusét, de mindenki nagyon igyekszik kitenni magáért. Igaz, hogy a szöveget esélyünk sincs ilyen rövid idő alatt megtanulni, a dirigensünk (minden évben ugyanaz) mégis végtelenül türelmes és szigorú egyben: nem tudom, hogyan, de még arra is jut ideje, hogy a dinamikát begyakoroljuk.
A nap fénye persze a közeli templomban adott koncert. Számomra pedig duplán az, mivel a koncerten meghívott vendégként az idén már második évben szerepelt a nagylányomék furulyakwartettje. A koncert alatt össze-összemosolyogtunk, miközben anyai szívem a büszkeségtől dagadozott. A karzaton pedig a család másik három tagja hallgatott bennünket. Jó kis családi zenedélután volt ez a mai!
The Snow Begins to Fall - ez volt ma az egyik dal, teljesen időszerűen (itt persze egy másik kórus előadásában hallható):
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése