Alvós cipő

- Anyaaa, kössél nekem alvós cipőt!!
- Hogy micsodát???
- Alvós cipőt.
- Papucskára gondolsz?
- Nem. Alvós cipőt szeretnék.
- Mamuszt?
- Nehem! Al-vós-ci-pőt!
- Kis szívem, minek neked az alváshoz cipő?
- Csak. Mert kell.
- Értem. Úgy is jó, ha horgolom?
- Igen.
- Rendben. Mutasd a lábad, hadd rajzoljam körül.

Kisebbik lányom 5-6 éves lehetett, mikor egy nap előállt ezzel a kívánsággal. Alvós cipő. Hm. A fene tudja, hogyan találta ezt ki, tudni kell róla ugyanis, hogy napközben legszívesebben mezítláb rohangál, a reggel felhúzott zoknija délre már valamelyik eldugott sarokban, asztal alatt, kanapé csücskében ottfelejtve szomorkodik. Ami az alvást illeti, a legtöbb pizsamanadrágját úgy nőtte ki, hogy alig-alig hordta, mert még elalvás előtt melege lett benne. Amit viszont a fejébe vesz, attól nem tágít, az öltözködésről pedig már kétévesen is abszolút határozott elképzelései voltak. Ha alvós cipő, akkor alvós cipő. Punktum.

És ha valaki még esetleg kételkedne benne, elárulom: igen, tényleg alváshoz akarta hordani a kicsi lány a horgolt cipőcskét. Este föl, ágyba búj, reggel le. Jó ideig tényleg ebben aludt, és mivel tudtam előre, hogy komolyan gondolja, igyekeztem úgy elkészíteni, hogy jól a lábára simuljon, és rajta is maradjon alvás közben (ezt a fölső szegélybe húzott vékony kalapgumival sikerült megoldani). Elég jól sikerült, még ha magam mondom is. Azóta már rongyosra hordta, nem is mutat jól a fotón, de azért megmutatom:
(És ne tessék kérem mamusznak csúfolni, alvós cipő a termék hivatalos neve!)

Szóval így született meg az első prototípus, amelyet aztán újabbak követtek.
Íme a "bakancsmodell" fiúknak:

és egy "balerinapapucs" a nagyobbik lánynak:

Mert ugye így van ez, mikor az egyik gyerekekmnek horgolok valami jópofa dolgot, a többi is azonnal sorbaáll: nekem is, nekem is! Igaz, a többiek nem alvós-, hanem szobacipőként használják, no de ennyi szabadságot engedjünk meg mindenkinek.
Aztán pár hónapja a kicsi lány, akinek időközben legalább 2-3 számmal nagyobb lett a lába, megrökönyödve tapasztalta, hogy kicsi lett az alvós cipő. Azonnal leadta a rendelést egy új párra, amit jelentem alássan, el is kezdtem horgolni a megrendelő kívánsága szerinti színekben. Ám még alig készítettem el az egyik talpát, amikor a fenti fotóhoz pózolva nagyobbik lányom bejelentette, hogy neki is kicsi már a balerinapapucs (látszik is a képen, ha jól megnézzük), hordja csak nyugodtan a hugica.
Így aztán félbemaradt az újabb alvós cipő projekt. Még töröm rajta a fejem, hogy mi legyen az elkészült fél talpból. Noé bárkája? Banántartó kosárka? Segítsetek, várom az ötleteket!