Fiúkardigán

A padláson lapul egy nagy halom réges-régi Fürge Ujjak. Anyukám gyűjtögette őket annak idején, aztán amikor elköltöztem otthonról, rám testálta a dagadozó mappát. Talán úgy gondolta, akinek önálló háztartása van, annak saját kézimunka szakirodalom is dukál hozzá. Talán csak lomtalanítani akart. Akár így, akár úgy, én nagy örömmel elfogadtam, és azóta is őrizgetem a gyűjteményt. Bár szeretem a most megjelenő kézimunkamagazinokat is, ha inspirációra van szükségem, mégis időről időre előveszem ezeket a megsárgult lapokat. Kötésmintát vagy más ötletet keresve, nosztalgiázva nézegetem a nyolcvanas évek öltözködési- és lakberendezési divatját idéző magazinokat. Mosolyogva ismerek rá ma már divatjamúlt díszítőelemekre, stílusjegyekre, kiegészítőkre. Itt-ott rámköszön egy-egy modell, amely annak idején nálunk is elkészült. Néha pedig még olyasmit is találok bennük, ami ma újra divat.

Amikor tavaly a fiamnak ígértem kötött kardigánt, akkor is végiglapoztam őket, megfelelő modellt keresve. Végül találtam az egyik régi Fürge ujjakban egy pulcsit, amelynek a mintája nagyon megtetszett.

A 'téglás' mintát egyszerre két színnel kell kötni, közötte három színű lustakötés.

A minta leírása a sötétkék sor után kezdve:
1. és 2. sor piros lustakötés
3. sor kékkel kötve: 2 szemet simán lekötök, a 3. szemet simán leemelem, közben a szál a szem mögött halad. Ezt kell végig ismételni.
4. sor kékkel kötve: újra 2 szem sima, a 3. szemet (ez piros) leemeljük, de most a szál a munka előtt halad (vagyis a visszáján).
Ennyi a minta, én az 1-4. sort 3x ismételtem, majd lustakötéssel 2-2 sort kötöttem a következő színekkel: piros, kék, piros, világosszürke, piros, kék.

A téglás mintát persze másképp is bele lehet építeni a munkába, akár egyszínű résszel váltakozva, akár egy bizonyos részt kihangsúlyozandó, akár végig ezzel kötve.
A fiam kardigánja végül ilyen lett: